Hétvégén részt vettem életem első futóversenyén. A legtöbben akik ilyen eseményeken indulnak, persze valójában nem versenyezni szeretnének, ahogy én sem, hanem egy különleges élményt. Nagyon örülök, hogy a félelmeim ellenére végülis beneveztem, bánnám, ha kihagytam volna ezt az eseményt! A rajt 11:15-kor volt, és annak ellenére, hogy már október közepe van, csodálatos volt az idő!
A nevezési csomagban kapott rövid ujjú pólóban sétáltunk a Hősök tere felé. Jó volt nézegetni a többi futót, és meg kell mondjam, nagyon sok szép embert láttam! Sokan soványak, izmosak energikusak, ami nyilván nem meglepő egy sporteseményen, de sajnos nem annyira jellemző az utca emberére. Fantasztikus volt ennyi emberrel együtt futni, és csak fokozta az élményt, hogy Budapest és a Városliget környéke valóban gyönyörű.
Csak néhányszor futottam le korábban a 7 km-t, ezért a leglassabb csoportba tettem magam, de büszkén jelenthetem 5 percet javítottam az eddigi legjobb időmön, és a kettővel előttünk startoló futók egy részével értem a rajtba. Nagyon megerőltető volt, szerintem még soha nem futottam így mint most, de megérte, mert utána nagyon elégedett voltam magammal. Főleg az utolsó két km esett nehezemre. Nagyon motiváló volt viszont a meglepően sok babakocsis futó!
Remélem egyszer majd én is ilyen fitt anyuka leszek 🙂 A befutók egy cuki emlékérmet kaptak és egy befutócsomagot mindenféle édességgel, banánnal és vízzel. Mondanom sem kell, az édességeket elajándékoztam, a banánt pedig a szerelmemé lett (Ő paleózik, de nem ketózik. Különben is megérdemelte, hiszen annak ellenére, hogy ő jobb kondiban van nálam, végig mellettem futott).
Boldogan, és nagyon vörös fejjel sétáltam haza, ahol gyorsan megebédeltünk, és már indultam is a barátnőmmel egy újabb mini-maratonra! Mivel a Glamour napok is aznap volt, jó pár üzletet meglátogattunk, és már be is szereztem a karácsonyi ajándékok egy részét.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: